Embertan

Az utóbbi évtizedekben a kutatás a legkorábbi emberfélék és a modern ember közvetlen őse eredetével kapcsolatban egyaránt Afrikára koncentrált. Az afrikai eredetnek a politikai dogma szintjére emelt hipotézisét azonban egyre több új adat teszi zavarossá. Elfogulatlanul szemlélve a kérdéskört Eurázsia és Afrika egyaránt fontos színtere volt az eseményeknek. Pontosabban az ember és a két afrikai rokona valószínűleg Dél-Európa ligetes vidékein vált el egymástól, majd a gorillák és csimpánzok innen vonultak le az afrikai erdőkbe, a korai emberelődök további élete pedig az Északkelet-Afrikától Délkelet-Ázsiáig húzódó szavannák széles sávjához kötődött.

A fejlettebb emberősök Eurázsia területét foglalták el, ezen belül közvetlen elődeink valahol Dél-, vagy Délkelet-Ázsiában éltek és körülbelül 300.000 éve innen jutott el első csoportjuk Afrikába, és őket időként újabb csoportok követték. Az ázsiai csoportok java része különböző természeti katasztrófák eredményeként kipusztult, megmaradt kicsiny töredékük azonban nagyon sikeres volt. Ők asszimilálták a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek, valamint a hozzájuk közel álló erectusok maradékait, majd az egész világot birtokukba vették. Ezzel magyarázható, hogy Afrika, mint az emberi faj legnagyobb refúgiuma rendkívül archaikus géneket őrzött meg, a világ többi részén élők génállománya viszont alig különült még el egymástól.