Embertan

A társadalmi mérnökösködés kezdetei

A társadalmak folyamatos átalakulásban vannak (amit fejlődésnek nevezni nem mindig lehet). Az átalakulásokat érdekek, jó és rossz szándékok befolyásolják folyamatosan. A folyamatokat jóindulattal kezelő politikusok odafigyelnek a nép akaratára, érvényesülni hagyják a tömegek bölcsességét. A francia forradalom óta azonban több iszonyatosan véres kísérlet történt arra, hogy gyökeresen új világot teremtsenek társadalmi mérnökösködés útján. Ezek közül egyértelműen a kommunizmus megvalósítására tett kísérlet volt a legvéresebb, a legújabb pedig a nyílt társadalom, a „világfalu” megteremtésére tett kísérlet, amely eleve kudarcra van ítélve, de arra már eddig is elég volt, hogy tönkretegye Nyugat-Európát.
A szabadság, a biztonság, a jólét záloga nem csak nálunk, de például a Közel-Keleten is csak olyan belső fejlődés révén létrejött organikus társadalom, állam lehet, melyet nagyon rövid idő alatt meg lehet ölni, de felnövekedéséhez hosszú idő kell, már ha egyáltalán megszületik. Igen: megfogan és megszületik, mert mesterséges úton létrehozni nem lehet. Erőszakkal csak bitang államot lehet teremteni, olyan torzszülöttet, amely gyilkos indulattal fordul szembe szüleivel.

A társadalmi mérnökösködés korai jelképe.

A társadalmi mérnökösködés jelensége egyértelműen összefügg a globális maffiabirodalommal, de kapcsolatuk sokrétű. A francia forradalommal kezdődő antifeudális forradalmak sorozata, köztük a mi 1848-as forradalmunk, titkos társaságokon keresztül egyértelműen a globális maffiabirodalom támogatását élvezte. Időnként azonban e forradalmak is keresztezték a globális pénzvilág érdekeit, gondoljunk a “Kossuth-bankóra”, mint független pénz kibocsátására. A marxizmus, majd a megvalósuló sztálinizmus és szocializmus már a globális maffiabirodalom ellen irányult, de a pénzvilág az eme államokkal való kapcsolatokból is óriási hasznot húzott, a rendszerváltással pedig még többet. Az utóbbi időben azonban egyre jobban háttérbe szorul a dollár alapú globális maffiabirodalom. Legnagyobb csapás éppen az utóbbi napokban érte, azáltal, hogy Kína áttért a jüanalapú olajelszámolásra.

A viszonyok összezavarodása

A nemzeti szocializmus esete bonyolultabb, mert az egyrészt a kommunizmus, másrészt a globális maffiabirodalom ellen irányult. Ez esetben nem is beszélhetünk igazi társadalmi mérnökösködésről. Az első világháború után ugyanis az állam hatalmának kiterjesztése, újraértékelése, a média propaganda célokra való használatának maximális kihasználása spontán reformok útján világszerte megvalósult. A bűnbakképzéssel összekötött népirtás sem új jelenség. Világtörténelmi jelentősége első sorban abból adódik, hogy a globális maffiabirodalommal érzelmileg összefonódott, az általa érzelmileg zsarolt zsidóság ellen irányult a nácizmus.

A nácizmus bukása után a nyugati világban a frankfurti iskola lett hangadó. A neomarxistaként induló gondolkodók végső soron szembefordultak nemcsak a kapitalizmussal és a fogyasztói társadalommal, de a sztálinista gyakorlattal is. Ugyanakkor szemükben a vörös posztó a természetes úton kialakult organikus társadalmi modellek maradtak. Nihilizmusuk pedig pont ez által a kapitalizmus, a fogyasztói társadalom győzelmét, a globális maffiabirodalom végső diadalútját készítette elő.

A diadalútjukkal szembeni ellenállás vezetett el a World Trade Center elleni merénylethez, amely a szó szoros értelmében szíven találta a globális maffiabirodalmat, melynek diadalmenete ezáltal megszakadt. E merénylet a civilek megdöbbenése és gyásza mögött a háttérben iszonyatos indulatokat váltott ki. Ennek eredményeként szabad utat kaptak a legagresszívebb imperialista erők, az amerikai héják. Az Izrael állam érdekeivel egyeztetett bosszúhadjáratuk robbanásig fokozta az arab világon belüli feszültségeket. Ez adott lehetőséget egy újabb társadalmi mérnökösködési kísérletre, melyet immár kézi vezérléssel maga a vesztét érző globális maffiabirodalom irányított. A média orwelli uszítása mellett titkosszolgálati módszerekkel és civil társaságok mögé bújva indult meg előbb az organikus társadalmak, köztük a diktatorikus rendszerű arab államok és a demokrácia útján egyre inkább önmagukra találó volt szocialista államok elleni frontális támadás.

Az elkeseredett utóharc

Ezt követően jutottak el a frankfurti iskola elveiből fogant nyílt társadalom Soros György által irányított megvalósítási kísérletéhez. Ez a kísérlet azonban egyértelműen megosztja a globális maffiabirodalom belső köreit. Mára már egyértelmű a legelfogultabbak számára is, hogy az Európára csődített tömegek nem jelentenek olcsó munkaerőt, hosszabb távon pedig a nyugat-európai államok tönkretétele pénzügyileg hatalmas vesztességet jelent. A nyugat-európai nemzetek végveszélybe sodrásával politikailag is csak a globális maffiabirodalom támogatóit éri a legnagyobb vesztesség, hiszen nyilvánvaló, hogy a betelepülők csak addig támogatják az őket behozó balliberális erőket, amíg meg nem erősödnek, azután az a szándékuk, hogy elsöpörjék őket. Céljuk nem a globális maffiabirodalom támogatása, hanem az új, több kontinensre kiterjedő iszlám kalifátus létrehozása. Ez a harc azonban még nem ért véget, a neheze még hátra van, azonban legalább Közép-Európa keleti felében reméljük, hogy javunkra dől el.

A jó szándékú értelmiségieknek pedig az a legfőbb feladata, hogy kihúzzák a nyugati áfium méregfogát. Szembe a francia forradalom és a frankfurti iskola utóharcosaival tegyünk meg mindent azért, hogy a múltat nemhogy elfelejtsük, de minél jobban megismerjük, elősegítve sebeink begyógyulását, és az organikus világ folyamatosságát. Elsőrendű feladat lenne a társadalom jobb megismerése és egy új közgazdasági szemlélet megalkotására a kultúrakomplexumok további tanulmányozása.